Látnivalók

Történelmi emlékek

Bár régészeti kutatások, és a szántás közben előkerülő leletek is bizonyítják, hogy Ravazd már a római korban is lakott volt, ma még sajnos nem rendelkezik a falu olyan kiállítással, ahol ezeket a tárgyi emlékeket meg lehetne tekinteni.

kep1A turisták számára látogatható legrégebbi történelmi emlék a ma Bilebárdnak nevezett dombon felállított fakereszt és emléktábla, valamint a középkori Szent Villebald templom rekonstruált alapjai. Hajdanán ezen a kis dombon állt Villebald temploma ― az egyetlen Magyarországon, melyet az angol származású eichstätti püspök tiszteletére építettek ― mely a középkorban híres búcsújáróhely volt. A templomról az első írásos utalás a 11. századból való, majd a 18. századig több írás, hagyatéki szerződés is említi a remeték által lakott helyet. A templom tiszteletét a középkorban fokozta a közelben található forrás is, melynek gyógyhatást tulajdonítottak. Sajghó főapát a 18. század elején Naplójában így ír erről: „A szent Villebald-templom melletti forrás a Ravazdnak mondott falu területén sok betegséget meggyógyított.” (Sólymos Szilveszter OSB, 2000. 15.o.) Az ősi templom sorsa a bencés rend 1786-os feloszlatásával, és a falu új templomának elkészültével pecsételődött meg: a remeték elhagyták, a falakat elhordták építkezésekhez, többek közt a pannonhalmi könyvtár épületéhez.

kep2Bár a Villebald-templom az enyészeté lett, a híres forrás, a Béla-kút ma is látogatható. Győr felől a 82. számú főúton autózva a falut kevéssel elhagyva, jobbra láthatjuk a forrás fölé emelt kis barokk épületet. Az építmény nyugati oldalán márvány emléktábla áll, melyen a következő felirat olvasható:

„ITT PIHENT IV. BÉLA KIRÁLY 1241
Ez a Pánzsa forrása, amelyet egykor IV. Béla király megízlelt és kipróbált, a régisége miatt már pusztulásnak indult. Pannónia Szent Hegyének gondosságából most tisztább viz csörgedezik belőle. (1782)”
(latinból fordította Sólymos Szilveszter OSB)

kep3Végül nem feledkezhetünk meg a falu mai, empire stílusú templomáról sem, mely 1802-ben már állt. Említést érdemel három festménye: a templom védőszentjét, Szent Mártont ábrázolja az 1799-ben Joseph Schmidt által festett főoltárkép; a baloldali hajó oltárképe a Szeplőtelen Szűzet ábrázolja ― Kriehuber Frigyes bécsi festő festette 1856-ban; míg a jobboldali hajó Szent Villebald-oltárképe Joseph Schöfft 1841-es munkája. Kiemelkedő a templom frigyszekrény jellegű barokk főoltára, mely elképzelhető, hogy a falu régi Szent Márton templomából került át a jelenlegibe. A 20. században több felújítás során számos értékét elveszítette a templom: szétszedték szószékét, melyre ma már csak a védettséget élvező Atyaisten, Krisztus és a négy evangelista szobra emlékeztet; freskóit lemeszelték; s a főoltárt is befestették fehér-arany színűre. 2002-ben, a templom fennállásának 200. évfordulója alkalmából áldozatos munkával restaurálták a főoltárt, mely most a rajta álló hat rokokó gyertyatartóval együtt eredeti fényében pompázik.

Képes és írásos anyagok a restaurálásról

Túra- és kirándulási lehetőségek

Ravazd a történelmi emlékeken túl természeti értkep4ékekben ― erdőkben, vizekben ― is gazdag település. A kirándulni vágyók kiépített gyalogos és kerékpáros útvonalon barangolhatják be a falut körülölelő erdőt. A túristajelek mellett tájékoztató táblák szolgálják a túrázókat, melyek képes illusztrációkkal hívják fel a figyelmet a védett állatokra és növényekre. A Ravazdot Sokorópátkával (Vadalmással) összekötő tanösvény mellett több, kevésbé ismert, ámde szép hely bújik meg a fák között. Ilyen például a gici emlékmű, mely hatalmas szelídgesztenye fák alatt található (Sokorópátka felé haladva a tanösvényről az első esőbeállónál balra letérve a műúton közelíthető meg); valamint a jánosházi erdészház, ahol a múlt század közepéig közigazgatásilag a faluhoz tartozó házak álltak (a Ravazdot Tényővel összekötő erdei műútról jobbra letérve érhető el). Mindkét említett helyen pihenő és tűzrakóhely áll a kirándulók rendelkezésére. Említést érdemel még a falu határában található Józsa Lászlóról elnevezett cserkésztábor, mely nyaranta folyamatos táborozási lehetőséget nyújt a cserkészek, illetve más csoportok számára.

A falutól kissé távolodva szintén számos látnivaló akad a környéken: mindössze 5 km-re található a Világörökség részévé nyilvánított, egész évben látogatható Pannonhalmi Főapátság; történelmi múltjával emelkedik ki a még romokban is megkapó cseszneki vár (25 km-re délre a falutól, a 82. számú főút mentén), s természetesen nem hagyhatjuk ki a közeli nagyváros, Győr, történelmi és kulturális értékeit sem.

Szállás, vendéglátás

kep5A Ravazdra látogatók a Kisalföldi Erdőgazdaság Ravazdi Erdészetének Erdei Iskolájában, a cserkésztáborban (bővebb információ a Ravazdi Erdészet honlapján található) kaphatnak szállást. Étkezésre a Magasles és a Jegenye Étteremben van lehetőség. A faluban négy élelmiszerbolt várja a vásárlókat.szallashu_logo