Természeti értékek

Növényvilág

A Ravazdot körülölelő erdőségek számos ritka, ezért védettség alatt álló növényfajnak adnak otthont, hiszen a Kisalföldi és Bakony-Vértesi flórajárások határai találkoznak itt. A környék erdőtársulásaiban a cseres tölgyesek, a kocsánytalan tölgyesek és a cseres-molyhos tölgyesek gyakoriak, de ma már egyre több helyen jelennek meg a foltokban telepített akácosok, erdei- és feketefenyvesek. A cserjék között a kökény, a vadrózsa, a galagonya és a som is megtalálható.

A Pannonhalmi-dombság erdőterületei között száraz, homokos-löszös talajú tisztásokat találunk, ahol a közel ezer virágos növényfaj közül sok a ritka, ezért védettséget élvező faj. Legkorábban a tavaszi hérics bontja szirmait, majd április első felétől találkozhatunk a tavaszi lednek és a leánykökörcsin virágaival. Május végén, június elején, a melegebb oldalakon tűnik fel a nagyezerjófu és a tarka nőszirom, néhol nagyobb tömegben is.

A kosborok (orchideák) megjelenése már biztosan a nyár beköszöntét jelzik. A század elején mintegy 26 fajuk gazdagította az itteni flórát, melyek közül a jelenlegi kutatások 16 faj lelőhelyét tárták fel. Fokozottan védett közülük a pókbangó, amely mindössze egyetlen termőhelyről került elő kisebb egyedszámban. A Pannonhalmi-dombság tisztásain járva leggyakrabban a bíboros kosborral lehet találkozni, melynek magassága a fél métert is elérheti, kivívva magának ezzel a legnagyobb orchideaféle címét hazánkban. Helyenként nagyobb egyedszámban fordul elő az agárkosbor, ritkább a tarka- és a vitézkosbor.

Az orchideafélék mellett Ravazd erdőségei élőhelyet adnak a szintén védett kőrislevelű ezerjófűnek, a fehér és a kardos madársisakoknak, és a zöld békakontynak. Már csaknem nyár van, amikor a cserestölgyesekben a tarka nőszirom virágozni kezd; ősszel, a gyertyános-tölgyesekben pedig az illatos virágú erdei ciklámen is fellelhető.

Állatvilág

Ha erdei állatokról esik szó, többnyire csak a leggyakrabban szemünk elé kerülő fajok jutnak eszünkbe, pedig ha az egyedek számát vesszük alapul, a talaj igencsak gazdag élőhely. Egy négyzetméter 30 centiméter vastag talajban becslések szerint 1,5-2 billió élőlény él, amelyek legnagyobb része egysejtű, de a kerekes-, fonál- és gyűrűsférgek, a rovarok, a pókszabásúak, és a kisebb testű gerincesek is részét képezik az itteni faunának.

A szemmel is látható mérettartományban a legnagyobb egyedszámban a rovarok népesítik be az erdőt, melyek közül a cincérek és a szarvasbogarak büszkélkedhetnek a legnagyobb mérettel.

A rovarok elsősorban a madaraknak szolgálnak táplálékul. Kiemelkedő jelentoségű a színes tollazatú gyurgyalag, amely a rovarvilágban gazdag mélyutak, horgok, löszfalak és szurdokok nevezetes madara. A Pannonhalmi-dombság ritka fészkelői közé tartozik még a holló és a fekete gólya, de megtalálhatóak itt a tápláléklánc végén álló ragadozó madarak is, úgymint a nappal vadászó egerészölyv, vagy az éjjel aktív erdei fülesbagoly.

Az erdei életközösség legnagyobb testu állatfajai az emlősök. A Ravazdot körülölelő erdőkben is fellelhetők hazai erdeink honos nagyvadfajai: a vaddisznó, a gímszarvas és az őz. A védettséget élvező ragadozó emlosök közül a vadmacska, és a nyuszt érdemel említést, de nem feledkezhetünk meg borzokról sem, melyek egyedszáma az utóbbi időszakban emelkedik.

Az oldalon felhasznált anyagok az alábbi honlapokról származnak:

Képek: Terra Alapítvány honlapja
A Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapja
A Ravazdi Erdészet honlapja
ArraboNet: Természeti értékeink