# Történelmünk

> Ez az oldal AI-barát Markdown alternatívája. A kanonikus HTML oldal: https://ravazd.hu/oldalak/tartalom/tortenelmunk

## Alapadatok

- **Kanonikus URL:** https://ravazd.hu/oldalak/tartalom/tortenelmunk
- **Markdown URL:** https://ravazd.hu/oldalak/tartalom/tortenelmunk.md
- **Azonosító:** 8726
- **Kategória:** Általános tartalom
- **Kategória ID:** 702
- **Létrehozva:** 2023-02-24T18:38:43+01:00
- **Módosítva:** 2026-06-08T18:34:49+02:00

## Tartalom

A múlt századi régészeti kutatások mutatták ki, hogy ezen a környéken nem jelentéktelen római települések voltak, melyek egészen a mai Pannonhalmáig elhúzódtak. A Győrből jövet jobbra eső Packalló-völgyet a rómaiak üdülőterületnek használták. Itt szintén volt forrás. A terület Szent László király adományaként került a pannonhalmi bencés apátság birtokába. Maga a falu ősi település. A régi falu a 82-es út túlsó oldalán lévő kis dombra és környékére települt. Pápai összeírások említik Szent Villebald egyházát, amely a 19. századig a falu melletti Pándzsa-patak jobb partján lévő dombon állt. Szent Villebald angliai királyi származású bencés szerzetes volt, akit a pápa eichstatti püspöknek nevezett ki. Halála után hamarosan szentként tisztelték. Kultusza elsősorban a Duna mentén terjedt el. Hazánkban az egyetlen hely, ahol kultuszát tisztelik, és Európában ez a legkeletebbre eső hely. A falu később épített templomának már Szent Mártont választották védőszentjeként. Az Árpád-házi királyok alatt a három részből (Kis-, Nagy- és Cheb Rouzd) álló település 1137-ben Ravazd néven egyesült. A törökök 1595-ben dúlták fel először. A török időkben végig lakott maradt. A 17. század elején a gróf Cseszneky család birtoka volt. A régi Ravazd feltehetően a török korban pusztult el, és az újratelepülők a valamivel nyugatabbra lévő és védett völgyben építették fel falujukat. 1720-ban 33 jobbágycsalád lakta. A pannonhalmi bencés rend birtoka. 1786-ban 37 telkes jobbágy, 58 házas zsellér és 3 házatlan zsellér élt a településen. A 20. század első évtizedeiben a nagyobb községek közé számították. A faluhoz tartozott: Tarjánpuszta, Hármastarjánpuszta és Vadalmáspuszta. Ekkor 1657 magyar katolikus népesítette be a 320-nak számolt házakat (1930). Két katolikus elemi iskola, olvasókör, tűzoltó egyesület és Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, valamint hengermalom működött a faluban. Ravazdot egykoron szőlőművelők és kádárok lakták. Magántermelők ma is finom vörös borokat készítenek az itt termő szőlőből. 1992-től területéből különvált Tarjánpuszta, amely önálló községet alakított ki. XVIII. század dereka: XIX. század eleje:   A település lakossága 1992-ig nagyjából másfél ezer fős volt, mely Tarjánpuszta 1993-as leválásával 1086 főre csökkent. A falu népességmaximuma az 1960-as években volt csaknem 2000 fővel.

## Település kontextus

- **Név:** Ravazd
- **Azonosító:** 8659
## Település adatok

- 9091 Ravazd Országút u. 119/a.
  - **Vármegye:** Győr-Moson-Sopron
  - **Szélesség:** 47.5159159
  - **Hosszúság:** 17.7539057

## Kapcsolat

- **Telefon:** +3696474087
- **Email:** hivatal@ravazd.hu

## További adatok

- **Megtekintések:** 5149