Nincs megjeleníthető tartalom

Továbblépésével Ön tudomásul veszi az Adatvédelmi szabályzatot! Az oldal sütiket használ a működés elősegítése érdekében!

Boldog Mór Kilátó

Látványosság

 

A Pannonhalmi hármas halom legdélibb magaslatán (257 m) a Kisalföldi Erdőgazdaság 1991-92-ben építtetett kilátót, melyet Boldog Mórról neveztek el. A faszerkezet 2012-re korhadásnak indult, életveszélyessé vált, ezért le kellett bontani.

Az új kilátót a Pannonhalmi Főapátság közelmúltban épült modern épületeihez illő stílusban, Benes Gábor vezető tervező irányítása alatt Kakas Bea, Horváthné Korinek Judit és Nagy András építészek tervezték. Az eredetinél négy méterrel magasabb, 18 méteres építmény 2012. augusztus 20-án lett átadva a nagyközönségnek.

Boldog Mór pécsi püspökről nem írtak legendát, vagy ha igen, az nem maradt ránk. Az egyéb irodalmi emlékekben szétszórva található adatokból mégis kirajzolódik előttünk szent alakja.

A hagyomány szerint magyar szülőktől született 1000 körül. Saját megjegyzése szerint - ezt Szent András és Benedek legendájában olvashatjuk - István király uralkodása elején iskolás gyermek volt Szent Márton hegyén, a mai Pannonhalmán. 1030 körül a Szent Hegy kolostorának apátja volt, s ebben az időben történhetett a király és Szent Imre nevezetes látogatása, mely után 1036-ban a király akarata kiszólította őt a kolostor csendjéből, és a pécsi püspökség élére állította.

Az 1046-ban történt lázadáskor, amely Szent Gellért és több püspök halálát is okozta, Mórnak nem esett bántódása. Egyike volt a három püspöknek, akik Endrét Székesfehérvárott megkoronázták. 1055-ben tanúként aláírta a nevezetes tihanyi alapítólevelet, mellyel I. Endre újabb bencés apátságot hívott életre. 1064 húsvétján püspöki székvárosa nevezetes esemény színhelye lett: a hercegek kibékülése után Géza személyesen helyezte a koronát Salamon fejére, Mór püspök pedig Salamonnak ajándékozta András remete ciliciumának egy darabját. Nem sokkal ezután, első magyar íróként - természetesen latinul - megírta a két szent remete, András és Benedek életét. 1070 körül halt meg, valószínűleg Pécsett.

Emberemlékezetet meghaladó, folyamatos tiszteletét a Szentszék 1848. július 22-én hivatalosan is megállapította. Ez a pápai jóváhagyás vetette meg Boldog Mór újkori tiszteletének alapját.

Forrás: keag.hu