Nincs megjeleníthető tartalom

A böngészési élmény fokozása, valamint a forgalom elemzése érdekében sütiket (cookie) használunk.
A tájékoztatót ide kattintva elérheti: Adatkezelési tájékoztató

Millenniumi Erdész Emlékmű

Látványosság

 

A ravazdi erdőtömbben, a róla elnevezett emlékmű-lénián található. Egyidős az Imre-hegyi emlékoszloppal. A második világháború alatt, a front átvonulásakor egy szovjet harckocsi szétlőtte a talapzatát, de a mészkőhasáb épen maradt, amelyet az erdőgazdaság 1993-ban visszaállított.

Felirata:

„Hazánk ezer éves fennállásának emlékére emelte a Főapátsági Erdészeti személyzet Fehér Ipoly főapát idejében. 1896”

Bal oldalának felirata:

„Kroller Miksa főmonostori perjel, Bierbauer Lipót gazdasági tanácsos és jószágkormányzó idejében”

Hátoldalán olvasható az erdészet akkori személyzetének névsora:

„Vaszary Erdnő erdőmester, Novotny Henrich erdész, Baán Imre fővadász, Makky László raktáros, Borbély Gábor, Csajtai György, Horváth Ferencz, Karhusz Mihály, Németh István, Pammer Ferencz, Penka János, Regenye Mihály, Sági Pál, Schmid János, Süttő József, Szabó Mátyás, Sza….. …os, Sz…. …l, Tar… re, Válint István erdőőrök idejében”

Jobb oldalának felirata:

„Ziskay Antal közigazgatási erdészeti bizottsági elnök, Vessly Ferencz kir. erdőfelügyelő”

A talapzaton a helyreállításkor három márványtáblát helyeztek el.

Az elsőn az alábbi szöveg olvasható:

„Az emlékművet helyreállíttatta a Kisalföldi Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Ravazdi Erdészete 1993”

A bal oldalin:

„Az emlékoszlopon levő ravazdi erdészeti szakszemélyzet munkáját folytató erdészek névsora 1948-ig

Takács Zsigmond, Perlaki Ferenc, Schaffer Ferenc, Beke Antal, Borsos Géza, Füredi Jenő, Kemény István, Lutter Miksa, Major János, Maár Dénes, Némedi Márton, Németh II. Lajos, Nagy István, Ress István, Simon Lajos, Stanka Sándor, Szaló Imre, Szűcs László”

A jobb oldalin:

Szeret az erdő

„Engem az erdő véd s szeret

Utaimon erdők kísértek

Bükkök, gyertyánok, égerek

Tölgyek, fenyők is. Égig értek.”

„S ha majd mélyebbre költözöm

Érzéstelen rommá omoltan

Egy hang közelről súgja még:

Én is az erdő fája voltam.”

Áprily Lajos